Back to top

Tudományos
Küldetés

Jövőbeni CMF épület víziója (© Ámán Csaba & Kiss Imre)

Az élő szervezet folyékony halmazállapotú alkotórészeinek molekuláris összetétele érzékenyen függ a szervezet fiziológiai állapotától, ezért betegségek kimutatására is alkalmas lehet. A vér (plazma és szérum) molekuláris összetétele elváltozásainak mérése és nyomon követése döntő mértékben hozzájárulhat a rendszerbiológia és orvosi diagnosztika jövőbeni fejlődéséhez.

Az élő szervezet ezen folyékony halmazállapotú alkotórészeiben keringő szerves molekulákat ultra-rövid lézerimpulzusokkal világítjuk meg. Az így gerjesztett molekulák a megvilágítást követően fényt bocsátanak ki, amelynek rezgési frekvenciái jellemzőek a molekulák szerkezetére és összetételére. A molekuláris jel elektromos terét a jelenleg létező legfejlettebb femto/atto-szekundumos technikákkal mérjük. Az új eljárás, molekuláris ujjlenyomatok lézeres mérése, egyidejűleg képes a legkülönfélébb szerves molekulák: fehérjék, lipidek, szénhidrátok, aminosavak korrelált koncentrációváltozásainak észlelésére. A detektált molekuláris ujjlenyomat, akár hagyományos biomarkereken alapuló klinikai adatokkal kombinálva, alkalmas lehet a molekuláris diagnosztika továbbfejlesztésére.

A MUK célja, az újonnan kifejlesztett lézeres molekuláris ujjlenyomat-módszer továbbfejlesztése és új generációs, molekuláris diagnosztika céljára való alkalmazhatóságának tesztelése, hazai és külföldi egészségügyi intézményekkel történő átfogó együttműködés keretében. Kutatásainkat egy megbízható, nagyteljesítményű, költségkímélő eljárás víziója motiválja, amely új perspektívákat nyithat az egészségvédelemben,

  • a lakosság átfogó egészségügyi monitorozása
  • betegségek diagnosztizálása

útján. Működésének első fázisában a MUK különös figyelmet fordít daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kimutatására. A cél eléréséhez élenjáró klinikák és kutatási központok bevonásával felépítünk egy nagyszabású nemzetközi együttműködési hálózatot. A fenti kutatási célokra gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű vérminták hosszú távú tárolása a jövőben egy speciálisan erre a célra létrehozott MUK biobankban történik kriogén hőmérsékleteken. A minták és a hozzájuk tartozó klinikai adatok begyűjtése és adatbankban való tárolása egységesített munkafolyamatok keretében, szakmailag a legmagasabb szinten kialakított minőségbiztosítási rendszerben, az adatvédelmi szabályok teljeskörű, gondos betartásával a GDPR rendelkezéseknek megfelelően történik. A molekuláris ujjlenyomatok kiértékelésére mesterséges intelligencia segítségével kerül sor.


A MUK célja

A vér molekuláris ujjlenyomatának mérése új generációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozása és betegségek felismerése céljából.

Hogyan?

Egy csepp vérplazmát ultrarövid lézerfénnyel átvilágítunk és a gerjesztett molekulák által kibocsátott fényhullámokat femto/atto-szekundumos lézeres méréstechnika segítségével közvetlenül detektáljuk.

Támogató

Innovációs és Technológiai Minisztérium.

H4H projekt

(© Dennis Luck)

A H4H (Health for Hungary - Hungary for Health) projekt egy világszínvonalú kutatási program, amelynek célja egy új, személyre szabott infravörös lézer alapú diagnosztikai eszköz kifejlesztése mindannyiunk egészségesebb jövője érdekében.

Különböző tudományterületeket - lézerfizika, orvostudomány, molekuláris biológia, gépi tanulás - összehangolva fejlesztettük ki azt az egyedülálló, infravörös molekuláris ujjlenyomatot (egy ultrarövid impulzusú lézertechnológián alapuló diagnosztikai módszer), amellyel a tervek szerint a jövőben lehetőség nyílik az egészségi állapot átfogó, minimálisan invazív, gyors monitorozására, és a betegségek korai diagnosztizálására.

Az új diagnosztikai eljárás hozzájárulhat a személyre szabott orvoslás további fejlődéséhez, a kialakulóban lévő betegségeknek még a tünetek megjelenése előtti kiszűréséhez.

A kutatás elengedhetetlen és felbecsülhetetlen értékű része egészséges résztvevők vérmintáinak önkéntes alapon történő begyűjtése annak érdekében, hogy a módszerrel mért adatok (infravörös molekuláris ujjlenyomatok) referenciatartományát megállapítsuk (hasonlóan a klinikai laboratóriumi paraméterek referenciatartományának megállapításához) és lehetővé tegyük az egyének közti különbségek és az egyénen belüli változások meghatározását.

Célunk 15.000 résztvevő vérmintáinak 10 éven át történő vizsgálata - így a résztvevők közötti különbségek, valamint az egyénen belüli változások is követhetővé válhatnak. A kutatási célok eredményes támogatásához évente 1-3 alkalommal javasolt részt venni a kutatásban, az egyénen belüli változások így pontosabban lekövethetőek a módszerrel.

Amennyiben többet szeretne megtudni a kutatásról vagy csatlakozni szeretne, akkor további információért kérem látogasson el a H4H projekt weboldalára.

Hírek

(© Thorsten Naeser)
(© Thorsten Naeser)
2022. Április 5.
A CMF Lézertudomány Divízió                                  

Szeretnénk röviden bemutatni a CMF Lézertudomány Divizióját és jelenlegi tevékenységét.

Balról jobbra:
Aleksandar Sebesta, Dr. Maciej Kowalczyk, Yudong Sun, Dr. Shizhen Qu, Dr. Wolfgang Schweinberger, Dr. Christina Hofer, Dr. Sebastian Gröbmeyer, Matthias Stadter,
Dr. Abhijit Maity, Dr. Dionysios Potamianos, Dr. Alexander Weigel (group leader), Hojjat Heydarian. Not on the picture: Arun Paudel and Patrik Karandušovský
(© Thorsten Naeser)
2022. Április 5.
A CMF Lézertudomány Divízió

Szeretnénk röviden bemutatni a CMF Lézertudomány Divizióját és jelenlegi tevékenységét.

A Dr. Alexander Weigel által vezetett nemzetközi csoport lézer- és metrológiai fejlesztéssel kombinált technológiát használ a mezőfelbontású infravörös spektroszkópiát alkalmazó jövőbeli egészségmonitorozáshoz szükséges új műszerek kialakításához.

Jövőbeli lézerplatformunk részeként alacsony zajszintű lézerdiódákkal közvetlenül pumpált, ultragyors Cr:ZnS oszcillátorokat fejlesztünk ki. Aleksandar Sebesta és Arun Paudel nemrég fejezte be az első tervezett lézer prototípust, amely új teljesítménystabilitási szintű 2,4 µm-es párciklusos impulzusokat hoz létre. Matthias Stadterrel, mechanikai mérnökünkkel együtt már az új metrológiai rendszer alapjául szolgáló következő generációs lézer prototípuson dolgoznak. Eközben Dr. Maciej Kowalczyk rekordot döntő alacsony szinten stabilizálja a lézerek hordozó-burkoló fázisát. A kimeneti teljesítmény további növelése érdekében Dr. Shizhen Qu alacsony zajszintű diódapumpás technológiát alkalmazó Cr:ZnS erősítőket dolgoz ki. Yudong Sun a lézerek karakterizálását segíti. Ezeket az egyedi forrásokat használjuk majd a több oktávos tartományú közép-infravörös generációhoz, és mezőfelbontású detektálással fogjuk rögzíteni a humán vérminták infravörös válaszát.

Egyidejűleg más, a nagy teljesítményű Yb:YAG korongos lézereken alapuló rendszerekkel toljuk ki a mezőfelbontású infravörös mérési technológia határát. Dr. Christina Hofer jelenleg egy ilyen rendszer frissítését koordinálja, melynek célja a két szinkronizált lézeroszcillátort alkalmazó, kHz frekvenciájú optikai szkennelés. Dr. Sebastian Gröbmeyer nemlineáris kompressziót használ az infravörös impulzusok szélesebb sávszélességének eléréséhez, melynek célja, hogy több információt nyerjen ki a biológiai mintákból. Dr. Abhijit Maity, Dr. Wolfgang Schweinberger és Dr. Dionysios Potamianos az ultragyors elektrooptikai mintavétellel végzett detektáláson dolgozik. Hojjat Heydarian, aki az ACCORD csoport tagja, új detektorelektronika kifejlesztésével támogatja a munkánkat. Számítógépes szakértőnk, Patrik Karandušovský algoritmusokat dolgoz ki az attoszekundum precizitású kettős oszcillátoros szkennelés nagy sebességű késleltetéskalibrációjához. 2022 márciusában a rendszer a magyarországi CMF Nemzeti Laboratóriumba költözik, ahol vérminták elemzésére és betegségspecifikus infravörös ujjlenyomatok azonosítására fogják használni.

(© iGlobenews / Peter Seidel / Dennis Luck)
2022. Március 28.
Exkluzív interjú Prof. Krausz Ferenccel

Beszélgetés a 2022. évi fizikai Wolf-díj nyertesével

(© iGlobenews / Peter Seidel / Dennis Luck)
2022. Március 28.
Exkluzív interjú Prof. Krausz Ferenccel

Beszélgetés a 2022. évi fizikai Wolf-díj nyertesével

Prof. Krausz Ferenc, az attoszekundumos fizika vezető egyénisége és a CMF tudományos igazgatója 2022 februárjában kapta meg a rangos Wolf-díjat. Ebből az alkalomból most exkluzív interjút adott az iGlobenews hírportálnak. A cikkben Prof. Krausz beszél az ultrarövid impulzuslézerfizika alapkutatásairól és annak konkrét alkalmazási lehetőségeiről, mint például a személyre szabott, preventív egészségügyi ellátás, amely a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központtal folytatott közös munkából bontakoznak ki. A teljes interjú elérhető angolul itt vagy pdf-ben.

(© Thorsten Naeser)
2022. Március 21.
Gyomor- és bélrendszeri daganatok nyomában

Új kísérleti projekt indult a hasnyálmirigy-, máj- és vastagbélrák kimutatására

(© Thorsten Naeser)
2022. Március 21.
Gyomor- és bélrendszeri daganatok nyomában

Új kísérleti projekt indult a hasnyálmirigy-, máj- és vastagbélrák kimutatására

Hasznos-e az infravörös molekuláris ujjlenyomatvétel a gyomor- és bélrendszeri daganatok kimutatására? Ezt próbálja kideríteni a CMF egyik legfontosabb németországi együttműködő partnere, a Lasers4Life csapata (L4L) egy új tanulmány keretében. A projekt nem rég vette kezdetét a Tübingeni Egyetemi Kórházban, a világ egyik vezető élettudományi- és orvostudományi egyetemén, Baden-Würtemberg központjában. A kutatók korábban már bebizonyították, hogy az infravörös molekuláris ujjlenyomatvételi módszer alkalmas bizonyos ráktípusok kimutatására (eLife 2021; DOI: https://doi.org/10.7554/eLife.68758 ). Azt azonban még nem vizsgálták, hogy az infravörös spektroszkópia alkalmazható-e a hasnyálmirigy-, máj- vagy vastagbélrák kimutatására. A "Gyomor- és bélrendszeri daganatok és kiújulásaik lézeres kimutatása" című kísérleti projektet az L4L csoport a Tübingeni Egyetemi Kórház (UKT) I. Belgyógyászati Klinikájával együttműködve végzi. A kutatók infravörös spektroszkópiával fogják elemezni a rákos betegek vérmintáit molekuláris összetételükre vonatkozóan. Mind a hagyományos FTIR-módszert, mind pedig a CMF-fel együttműködve újonnan kifejlesztett infravörös lézerspektroszkópiát is fogják használni. A cél annak vizsgálata, hogy a molekuláris infravörös ujjlenyomatvétel használható-e új, nem invazív módszerként az emberi vér hatékony vizsgálatára a gyomor- és bélrendszeri rákos megbetegedések kimutatására. Izgalmas kezdet egy ambiciózus projekthez és egy új együttműködéshez!

(© Thorsten Naeser)
2022. Március 17.
Otto Hahn-éremmel jutalmazzák a CMF jövőbeni infravörös lézerrendszerét (ISA3.0)

Dr. Nathalie Nagl kapja a Max Planck Társaság 2021. évi Otto Hahn-érmét

(© Thorsten Naeser)
2022. Március 17.
Otto Hahn-éremmel jutalmazzák a CMF jövőbeni infravörös lézerrendszerét (ISA3.0)

Dr. Nathalie Nagl kapja a Max Planck Társaság 2021. évi Otto Hahn-érmét

Dr. Nathalie Nagl, a München melletti Garchingban működő Max Planck Kvantumoptikai Intézet fizikusa kapja a Max Planck Társaság 2021. évi Otto Hahn-érmét. A díjjal a fiatal tudósok első alkotói időszakának kiemelkedő eredményeit ismerik el. Nagl a díjat a közép-infravörös spektrumtartományban működő femtoszekundumos lézerek kifejlesztéséért kapja, ami jelentősen felgyorsította az új spektroszkópiai technikák széles körű alkalmazását az orvosbiológiában. Ez az új lézertechnológia (diódával pumpált Cr:ZnS lézerek), amelyet Nagl doktori kutatása során fejlesztett ki, lesz az alapja a CMF összes új infravörös lézerrendszerének (ISA3.0). Ennek eredményeként Dr. Nathalie Nagl-t nemrégiben kinevezték az ISA3.0 "projektvezetőjévé", akinek feladata, hogy az év végéig két, az ő általa fejlesztett lézertechnológián alapuló rendszer elkészüljön.

Az érmet a Max Planck Társaság éves ülésén, a kémia, fizika és technológia szekció ülésén adják át Nathalienak 2022. június 22. napján Berlinben.

Szívből gratulálunk Dr. Nathalie Naglnak ehhez a nagyon megérdemelt díjhoz!

(© Veit Ziegelmaier)
2022. Március 10.
Dr. Mihaela Žigman Münchenben mutatta be a H4H projektet

Az "Infravörös érzékelés, mint új egészségmonitorozó eszköz" című előadás a müncheni Deutsches Museum-ban.

(© Veit Ziegelmaier)
2022. Március 10.
Dr. Mihaela Žigman Münchenben mutatta be a H4H projektet

Az "Infravörös érzékelés, mint új egészségmonitorozó eszköz" című előadás a müncheni Deutsches Museum-ban.

2022. március 9-én egy igazán izgalmas estét tölthettek el a vendégek a müncheni Deutsches Museum Dísztermében. A Deutsches Museum a világ legnagyobb tudományos és technológiai múzeuma, amely rendszeresen kínál széleskörű programokat aktuális kutatási témákról. Dr. Mihaela Žigman, a CMF (Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ) kutatási igazgatója, valamint az Attoworld BIRD (Broadband Infrared Diagnostics) kutatócsoportjának vezetője "Infrared sensing as a new monitor of health" (Infravörös érzékelés, mint új egészségmonitorozó eszköz) című előadása révén betekintést kaphattunk kutatási területének, a molekuláris ujjlenyomat kimutatásának és elemzésének témakörébe.

Dr. Žigman elmagyarázta az érdeklődő hallgatóságnak, hogy az ultrarövid impulzusú lézertechnológiát hogyan lehet a jövőben az egészségügyben alkalmazni különböző betegségek, mint például a rák korai diagnosztizálására, majd kiemelte az ezzel kapcsolatos első ígéretes kutatási eredményeket. Emellett részletesen bemutatta a nagyszabású Lasers4Life és H4H (Health for Hungary) tanulmányokat, melyek Németországban és Magyarországon zajlanak. Az információban gazdag előadás végén a hallgatók számos kérdést tettek fel, ami mutatja a téma iránti nagy érdeklődést és sikeres zárása volt az estének.

A német nyelvű előadás megtekinthető a Deutsches Museum youtube csatornáján:

https://www.youtube.com/watch?v=SblAhdYc8og&list=PLqvZktQdyL4teBsJsb7Sn2pCLdnJLQEXv

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 17.
Új Infrasampler technológia a klinikai vizsgálat során

A CMF, az LMU és az MPQ csapatai az elmúlt évek során jelentős erőfeszítéseket tettek a lézertudományok határainak kitolására. Most új fejezetet nyithatunk...

Infrasampler 1.5 technológia és mesterei. (© Thorsten Naeser)
2022. Február 17.
Új Infrasampler technológia a klinikai vizsgálat során

A CMF, az LMU és az MPQ csapatai az elmúlt évek során jelentős erőfeszítéseket tettek a lézertudományok határainak kitolására. Most új fejezetet nyithatunk: elérkezett az idő, hogy végre alkalmazzuk és értékeljük a legújabb technológiai vívmányokat az orvostudományban való lehetséges alkalmazásuk szempontjából. Megkezdődött a kutatás annak értékelésére, hogy az Infrasampler 1.5 technológia fel fogja-e emelni az in vitro rákdiagnosztika színvonalát!

A Max-Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ), a Müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem (LMU) és a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (MUK) tudósai közös erőfeszítéssel kifejlesztették az Infrasampler 1.5-öt - egy új eszközt emberi vérminták molekuláris ujjlenyomatának elektromos mező-bontott vizsgálatára. Izgalmas időszak kezdődik– elindult az emberi vérszérumon tett első kísérleti alkalmazás. A kutatásban az új lézer alapú spektrométer teljesítményét értékelik prosztata-, mell- és tüdőrákra jellemző molekuláris ujjlenyomatok azonosítására.

Az Infrasampler 1.5 az LMU kutatólaboratóriumainak ultragyors, nagy teljesítményű lézereit használja közép-infravörös impulzusok létrehozására és az emberi, vér alapú mintákban lévő molekulák gerjesztésére. Képzelje el az eseményt úgy, mintha egy kalapács ütne egy gongra: az ultraérzékeny mezőfelbontású detektálással új képesség áll rendelkezésre, hogy meghallgassuk a gongot követő csengést. Az emberi szérumból rögzített visszhangszerű jelek pedig a minta molekuláris összetételére jellemzőek. Most az a feladat, hogy kiderítsük, vajon ezek az emberi mintákból származó jelek korrelálnak-e az emberi fiziológiával és olyan betegségekkel, mint a rák.

A metrológiát Dr. Ioachim Pupeza, a mezőfelbontású metrológia fejlesztésének csoportvezetője és munkacsoportja fejlesztette ki, együttműködésben Dr. Alexander Weigel, vezető lézertudós munkacsoportjával. Mindannyian hálásak, Philip Jacob PhD-hallgató, Dr. Christina Hofer, a nemlineáris optika szakértője, valamint Dr. Wolfgang Schweinberger vezető tudós támogatásáért. Ennek az új technológiának a kifejlesztése valóban multidiszciplináris együttműködés volt, és olyan különböző területek tudósainak és szakértőinek összefogását igényelte, mint a lézerfizika, a nemlineáris optika, az informatika, az adatelemzés és a biomérnöki tudományok.

De ez nem minden. A kutatás még ennél is több szakember együttműködését teszi szükségessé. Az informatikai szakterületről Patrik Karandušovský a rendszer algoritmusait és vezérlőprogramjait fejleszti, míg Dr. Maximilian Högner posztdoktorandusz az adatelemzési eljárásokat. A molekuláris szintre lépve pedig a Dr. Mihaela Zigman szélessávú infravörös diagnosztikai (BIRD) csapata teszi lehetővé a biológiai, sőt a valós klinikai körülmények értékelését. Dr. Michael Trubetskov, Dr. Kosmas Kepesidis, Dr. Marinus Huber, Dr. Frank Fleischmann, Eric Grießinger szakterülete a molekuláris ujjlenyomatokat orvosi paraméterekkel összefüggésben vizsgálja, amelyeket Jacqueline Hermann klinikai vizsgálati csapata biztosítja számukra.

Mi az újdonság az Infrasampler 1.5 technológiában? A korábbi hasonló műszerekhez képest az Infrasampler 1.5 most egy új, ultragyors szkennelési technológiával van felszerelve, amely lehetővé teszi számunkra, hogy másodpercenként akár 3000 szkennelést rögzítsünk, szemben a korábbi, másodpercenként csak egy méréssel. A területen ez egy új mérföldkőnek számít. A jövőkép az, hogy az Infrasampler technológiát szabványosított technikaként használjuk a jövőbeni orvosi alkalmazásokban, és az első Infrasampler 1.5 mérések elindítása egy újabb fontos mérföldkő ezen az úton.

Az egészségügy jövőjének alakításához vezető út kihívásokkal teli lehet, számos többszintű problémával kell megbirkózni. Az LMU, a CMF és az MPQ nagyszerű elméinek interdiszciplináris ereje és hatalma, akik a küldetés teljesítése során ilyen egységesen lépnek fel, feltétlenül szükséges - az érintett technológiák jövője és alkalmazásai szempontjából egyaránt.

(© MTI)
2022. Február 15.
Sajtótájékoztató az Innovációs és Technológiai Minisztériumban

Palkovics László és Krausz Ferenc sajtótájékoztatót tartott, ahol a CMF kutatási programja is bemutatásra került

(© MTI)
2022. Február 14.
Sajtótájékoztató az Innovációs és Technológiai Minisztériumban

Február 14-én sajtótájékoztatót tartott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) részéről Krausz Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. Palkovics miniszter úr megragadta az alkalmat, hogy gratuláljon Krausz Ferencnek a közelmúltban odaítélt Wolf-díjhoz, melyet az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájával érdemelt ki. Palkovics László elmondta, hogy a kormány évek óta a magyar gazdasági versenyképesség kulcsának tartja az egészséggazdaságot, így nem véletlen, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium elkötelezett támogatója a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) végzett kutatásoknak.

Ezt követően Krausz Ferenc bemutatta a CMF által végzett kutatási programot, melynek célja daganatos és más betegségek korai felismerése egy innovatív módszerrel, az infravörös molekuláris ujjlenyomatok meghatározásával. Dr. Krausz kiemelte, hogy a következő 10 évben 15 ezer résztvevő vérmintáinak vizsgálatát szeretnék megvalósítani, amihez szükséges, hogy a donorok évente 1-3 alkalommal adjanak vért, így a résztvevők közötti különbségek, valamint az egyénen belüli változások is követhetővé válhatnak.

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 14.
Új klinikai vizsgálat indult a prosztatarák felismerésére

A prosztatarákot, a férfiak vezető daganatos megbetegedését még mindig nagy kihívás korai stádiumban diagnosztizálni, amikor többnyire tünetmentes vagy más vizeletürítési problémáktól megkülönböztethetetlen.

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 14.
Új klinikai vizsgálat indult a prosztatarák felismerésére

A prosztatarákot, a férfiak vezető daganatos megbetegedését még mindig nagy kihívás korai stádiumban diagnosztizálni, amikor többnyire tünetmentes vagy más vizeletürítési problémáktól megkülönböztethetetlen. A korai prosztatarákos elváltozások megbízható kimutatására és megkülönböztetésére szolgáló jelenlegi módszerek szöveti biopszia nélkül nem kivitelezhetők. Egy új infravörös spektroszkópiai módszer, amely sugárzásveszély nélküli és nem invazív, megváltoztathatja a prosztata masszázs után gyűjtött vizelet (exprimátum vizelet) elemzését.

A CMF együttműködő partnerei - a müncheni Ludwig Maximilans Egyetemen (LMU) működő Broadband Infrared Diagnostics (BIRD) csoportból - most indítottak egy új klinikai vizsgálatot "A vér és az exprimátum vizelet infravörös spektroszkópiája a prosztatarák kimutatására" címmel. A klinikai vizsgálat célja annak bizonyítása, hogy egy csepp exprimátum vizelet új tesztként képes a prosztatarák jelenlétének kimutatására. A vizsgálat természeténél fogva interdiszciplináris, mivel egyesíti a lézerfizikai, a molekuláris biológiai és a prosztata onkológiai tudományterületek módszereit. A vizsgálat január végén indult a müncheni Ludwig Maximilans Egyetem (LMU) kórház urológiai osztályán, ahol Dr. Michael Chaloupka vezeti a BIRD klinikai vizsgálati csoport által irányított programot. Mára már meghatározásra kerültek a vizsgálat keretei, és sikeresen csatlakoztak az első résztvevő betegek!

A Münchentől délre fekvő Grosshadern klinikai csapatán kívül a vizsgálatok München északi részén, a garchingi LMU-n is folynak. A BIRD csoport kutatói az infravörös spektroszkópia és az ultrarövid impulzuslézerek legújabb vívmányait alkalmazzák a prosztatarák kimutatására szolgáló teszt megalkotásához - amely az emberi exprimátum vizelet infravörös molekuláris elemzésén alapul, így össze tudják hasonlítani a prosztatarákos betegek váladékának és vérplazmájának molekuláris összetételét a kontrollszemélyekével.

Az infravörös ujjlenyomat-elemzés szerves molekulákat elemez, hogy a testnedvekben található dinamikus biokémiai együttes tanulmányozásával felderítse az egészséges és a prosztatarákos állapotokat. A megváltozott fiziológia és patológia miatt a prosztatarák jelenléte változásokat okozhat a vizeletben, és itt jön be az új megközelítés: a kutatók infravörös spektroszkópiával infravörös profilokat mérnek a klinikáról érkező mintákon. Mindezt egy új eszközzel, egy ultrarövid impulzusú lézerrel működő készülékkel végzik el, amely egyetlen mérésen belül képes vegyületek sokaságát vizsgálni a kollektív infravörös molekuláris ujjlenyomatok mérésével.

A jövőbeni eredmények megmutathatják, hogy a prosztatarákos és prosztatarák nélküli férfiakból származó vizelet infravörös molekuláris ujjlenyomatai különböznek-e egymástól. Az új technológia, és így a prosztatarák újfajta érzékelési módjának tesztelésére irányuló törekvések elindultak, a prosztatarák diagnosztizálásáért folytatott küzdelem új erőre kapott.

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 10.
A H4H Projekt önkénteseinek száma nemrég elérte az 1000 főt

Már ezren csatlakoztak a világszínvonalú kutatási programunkhoz

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 10.
A H4H Projekt önkénteseinek száma nemrég elérte az 1000 főt

Már ezren csatlakoztak a világszínvonalú kutatási programunkhoz

A H4H (Health for Hungary - Hungary for Health) projekt célja egy új, infravörös lézer alapú diagnosztikai eszköz kifejlesztése, amely hozzájárulhat a személyre szabott orvoslás további fejlődéséhez, a kialakulóban lévő betegségeknek még a tünetek megjelenése előtti kiszűréséhez.

A kutatás elengedhetetlen és felbecsülhetetlen értékű része egészséges résztvevők vérmintáinak önkéntes alapon történő begyűjtése, ezért különösen fontos, hogy a következő tíz évben minél több embert érjünk el. A projekthez csatlakozó önkéntesektől mindössze annyit kérünk, hogy évente két-három alkalommal adjanak vért. Így a résztvevők közötti különbségek, valamint az egyénen belüli változások is követhetővé és elemezhetővé válnak.

A vérminták begyűjtése 2021 nyarán kezdődött, mára pedig büszkén jelenthetjük, hogy már ezer fő csatlakozott a kutatási programunkhoz. Jelenleg 11 magyarországi mintavételi helyszínen van lehetőség a H4H Projektben való részvételre, de partnereink száma folyamatosan növekszik, hiszen szeretnénk a kutatást minél több ember számára könnyen elérhetővé tenni.

Rendkívül hálásak vagyunk minden önkéntesnek, akik belénk helyezték bizalmukat és eddig részt vettek a kutatásban. Egyúttal szeretnénk köszönetet mondani minden kollégánknak és partnerünknek, akik áldozatos munkája nélkül mindez nem sikerülhetett volna. Örömmel tekintünk a kutatás folytatás elé mindannyiunk egészségesebb jövője érdekében.

További információért és a kutatásban való részvétel részleteiért kérem látogasson el a www.h4h.hu weboldalra!

(© Peter Seidel)
2022. Február 8.
A CMF örömmel jelenti be, hogy Krausz Ferenc kapta a rangos Wolf-díjat a fizika területén.

Krausz Ferenc az ultrarövid impulzuslézer-kutatásban és az attoszekundumos fizikában végzett úttörő munkásságáért kapja a díjat.

(© Peter Seidel)
2022. Február 8.
A CMF örömmel jelenti be, hogy Krausz Ferenc kapta a rangos Wolf-díjat a fizika területén.

Krausz Ferenc az ultrarövid impulzuslézer-kutatásban és az attoszekundumos fizikában végzett úttörő munkásságáért kapja a díjat.

Krausz Ferenc a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizika - Lézerfizika tanszékének vezetője, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a magyarországi Center for Molecular Fingerprinting (CMF) tudományos igazgatója

Krausz Ferencnek és csapatának 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen először sikerült kísérletileg olyan extrém ultraibolya fényvillanásokat előállítani és mérni, amelyek mindössze attoszekundum hosszúságúak (egy attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része). Az eredmények az attoszekundumos fizika kezdetét hozták el, és mérföldkövet jelentettek a tudományban. Az attoszekundumos fényvillanások először tették lehetővé az elektronok ultragyors mozgásának láthatóvá tételét, úgymond lefényképezését. Az elmúlt években Krausz Ferencnek és munkatársainak számos valós idejű filmet sikerült készíteniük a molekulákban és atomokban lévő elektronok mozgásáról.

Ezek az eredmények megalapozzák az úgynevezett infravörös molekuláris ujjlenyomatok elemzését azáltal, hogy az infravörös spektroszkópiát a legösszetettebb emberi anyag, a szövetek vizsgálatára alkalmazzák. Krausz Ferenc erőfeszítései és eredményei így nemcsak a fizika területén alapvetők, hanem új utakat nyitnak a biomedicinában és az élettudományokban is.

A tudósokat és művészeket 1978 óta díjazzák "az emberiség és az emberek közötti baráti kapcsolatok érdekében elért eredményekért (...) nemzetiségre, fajra, bőrszínre, vallásra, nemre vagy politikai nézetekre való tekintet nélkül". A fizikai és kémiai Wolf-díjakat a Nobel-díj után a legrangosabb díjaknak tekintik, amely Izraelben kerül átadásra.

"Nagy megtiszteltetés számomra a Wolf-díj odaítélése. Elismerésnek tekintem azt, amit számos kiváló kollégámmal és munkatársammal együtt elértem, valamint annak megbecsülését, hogy az ultragyors lézerek kutatása lehetőséget kínál a tudomány és a technológia határainak előmozdítására" - mondta Krausz Ferenc.

Krausz Ferenc megosztva kapta a díjat kollégáival, Paul Corkummal (Ottawai Egyetem) és Anne L'Huillierrel (Lund Egyetem), akik szintén úttörők az attoszekundumos fizika területén.

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 7.
A Német Fizikusok Társasága a CMF tagját választotta a "Hét Fizikusának"

Pushparani Micheal Raj elnyerte a Német Fizikusok Társaságának (DPG) "Hét Fizikusa" címét. A DPG esélyegyenlőségi munkacsoportja 2018 januárja óta minden héten egy fizikusnőt mutat be ...

(© Thorsten Naeser)
2022. Február 7.
A Német Fizikusok Társasága a CMF tagját választotta a "Hét Fizikusának"

Pushparani Micheal Raj elnyerte a Német Fizikusok Társaságának (DPG) "Hét Fizikusa" címét. A DPG esélyegyenlőségi munkacsoportja 2018 januárja óta minden héten egy fizikusnőt mutat be egy rövid portréban.

A CMF mikrofluidikai tudósaként a BIRD kutatócsoportban Pushpa olyan eszközöket fejleszt, amelyekkel a különböző ráktípusok állapotai diagnosztizálhatók ultragyors infravörös spektroszkópiai vizsgálatok segítségével az attoszekundumos tartományban. A mikrofluidika sokoldalú és robusztus eszköz, amelyhez a betegek biomintáiból mindössze néhány mikroliterre van szükség, anélkül, hogy az adatok pontossága és precizitása sérülne. Pushpa érdeklődik a személyre szabott orvoslás és a megelőző orvostudomány, a gyógyszerkutatás és a gyógyszeradagolás számára kifejlesztett, az ellátás helyén alkalmazható diagnosztikai eszközök iránt. Célja, hogy hozzájáruljon az olyan halálos betegségek, mint a rák elleni hatékony, ugyanakkor megfizethető eszközök kifejlesztéséhez.

Pushpa álma hozzájárulni egy rákmentes társadalomhoz, amelyet BIRD és a CMF összefogása is támogat.

További információért:

www.dpg-physik.de

2022. Február 4.
Elérhető a H4H Projekt vadonatúj weboldala

Fontos lépéshez érkezett a H4H Projekt az új weboldal elindulásával.

2022. Február 4.
Elérhető a H4H Projekt vadonatúj weboldala

Fontos lépéshez érkezett a H4H Projekt az új weboldal elindulásával.

Új mérföldkőhöz érkezett a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ, hiszen elindult a H4H Projekt új weboldala, ahol minden fontos információ megtalálható a kutatási programról. Arra buzdítunk mindenkit, hogy vegyen részt a programban és önkéntesen adjon vért. Az oldalra látogatók ennek megfelelően megtalálják az összes olyan mintavételi hely elérhetőségét, ahol jelentkezni tudnak.

A H4H (Health for Hungary - Hungary for Health) Projekt egy világszínvonalú kutatási program, amelynek célja egy új, személyre szabott infravörös lézer alapú diagnosztikai eszköz kifejlesztése mindannyiunk egészségesebb jövője érdekében.

Mivel a projekt elengedhetetlen része, hogy egészséges férfiak és nők önként vért adjanak, ezért fontos, hogy minél több embert érjünk el és tudassuk velük azokat az előnyöket, amelyek a H4H projektből származhatnak. Úgy gondoljuk, hogy ez az új online platform segítségünkre lesz abban, hogy potenciális résztvevők minél többet tudjanak meg a kutatási programról és jelentkezésükkel segítsék a H4H Projekt további előmenetelét. Így reményeink szerint lehetőségünk lesz hozzájárulni az orvostudomány fejlődéséhez egy olyan megbízható egészségügyi monitorozó rendszer létrehozásával, amely egészségesebb jövőt teremthet mindannyiunk számára.

Látogasson el Ön is a www.h4h.hu oldalra!

2022. Január 21.
Kutatóközpontunk Szegeden bemutatkozott az EMBL képviselőinek

A Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ a szegedi Inkubátorház átadó ünnepségén a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ új épületében mutatkozott be...

2022. Január 21.
A Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ a szegedi Inkubátorház átadó ünnepségén a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ új épületében mutatkozott be az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) képviselőinek

2022. január 11-én ünnepélyes keretek között adták át a Szegedi Tudományos Parkban található Inkubátorházat. Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett található, Science Parkban felújított épület ezentúl a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ székhelye. Az inkubátorház avatásán az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium képviselői is részt vettek. A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot, mint élettudományi kutatással foglalkozó Nemzeti Laboratóriumot Dr. Vastag László Sándor cégvezetőnk képviselte.

Az ünnepségen Edith Heard [1] , az EMBL főigazgatója mellett Plamena Markova nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető és Vladimir Benes, a Genomics Core Facility vezetője is részt vett. Az EMBL küldöttsége mellett a rendezvényhez csatlakozott Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Christoph Sensen, a HCEMM [2] főigazgatója, valamint Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi ügyekért felelős alelnöke.

A tudományos partnerségek és tudásmegosztás egy igazán izgalmas időszak kezdetét jelenti, különösen azért, mert az EMBL 2022. január 1-én kezdi meg új, 5 éves tudományos programját.

Prof. Edith Heard, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) főigazgatója elmondta: az új programmal ambiciózus célt tűztek ki maguk elé: az élettudományok új korszakának beindítását Európában. A teljes megértés elérését a molekuláktól a teljes ökoszisztémákig. A kutatás fókuszában az emberi egészség áll. „Reményeink szerint a projekt segít megoldást találni az olyan nagy társadalmi kihívásokra is, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy az újonnan megjelenő fertőző betegségek és a rákbetegség. A Program integrálja az élettudományi kutatásokat a tagállamokban, és segíti a társadalmi-gazdasági zöld fellendülésüket. A tudományos kihívásokat, amelyekkel foglalkozni fogunk – valamint a tárgyalt főbb társadalmi kérdéseket – egyetlen ország vagy egy tudományág sem kezelheti egyedül. Ennek a programnak a célja, hogy az EMBL soha nem látott módon lépjen kapcsolatba a tagországaival a következő 5 évben.”

Az EMBL hálózata egyedülálló lehetőséget teremt a magyar élettudományi kutatások európai szakértelmének gyakorlatba ültetésére. A HCEMM – a Nemzeti Laboratóriumok Program részeként – a magyar kutatók legjobb képességeit és erősségeit foglalja össze. Az új szegedi bázis elősegíti, hogy a HCEMM regionális tudományos központtá váljon az élvonalbeli molekuláris medicina, képzés és magasan kvalifikált kutatók foglalkoztatásával.

„A HCEMM küldetése az Egészséges Öregedéssel kapcsolatos kutatások és fejlesztések elvégzése négy pillérre alapozva: a rákkutatás, az anyagcsere-betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek és a fertőző betegségek vizsgálatával. Célja új diagnosztikai módszerek és kezelési lehetőségek megvalósítása, amelyek javítják az életminőséget, és egyúttal hozzájárulnak az egészségügyi költségek csökkentéséhez is. Napokon belül megkezdődik a laborok, irodák berendezése is” – tájékoztatott a Dr. Christoph Sensen, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCMM) ügyvezetője és főigazgatója.

Kutatóintézetünk megkezdte a tárgyalásokat az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal annak érdekében, hogy azonosíthassák a jövőbeni lehetséges együttműködési területeket.



[1] Edith Heard (szül. 1965) FRS MAE brit-francia epigenetikai kutató, 2019 januárjától az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) főigazgatója. Emellett a Collège de France professzora, az Epigenetika és sejtmemória tanszék vezetője.
[2] Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM)

Credit: Naeser / Ziegelmaier
2021. December 7.
Üdvözöljük Dionysios-t!

A CMF kutatócsoportához csatlakozott Dionysios Potamianos. Dionysios nemrég fejezte be PhD munkáját Reinhard Kienberger professzor csoportjában a Müncheni Műszaki Egyetemen...

Credit: Naeser / Ziegelmaier
2021. December 7.
Üdvözöljük Dionysios-t!

A CMF kutatócsoportához csatlakozott Dionysios Potamianos. Dionysios nemrég fejezte be PhD munkáját Reinhard Kienberger professzor csoportjában a Müncheni Műszaki Egyetemen a félvezető rendszerek femtoszekundumos és attoszekundumos elektrondinamikája témában. Lézermérnökként csatlakozott csapatunkhoz, ahol az infravörös ujjlenyomat-technológiára összpontosít. Közreműködik az emberi vér méréséhez tervezett új generációs műszerek kifejlesztésében, amelyek egy új, ultra-stabil dióda pumpálású Cr:ZnS lézerplatformon alapulnak.

(© Dr. Veit Ziegelmaier)
2021. November 4.
A CMF molekuláris ujjlenyomat-módszertana külön fejezetet kap az MPQ imázsfilmjében

A CMF molekuláris ujjlenyomat-módszertana külön fejezetet kap a müncheni Max-Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) „Attoworld” imázsfilmjében...

Ferenc Krausz (MUK, tudományos igazgató) az MPQ imázsfilmjének interjúján, 2021. október 19 -én (© Dr. Veit Ziegelmaier)
2021. November 4.
A CMF molekuláris ujjlenyomat-módszertana külön fejezetet kap az MPQ imázsfilmjében

A CMF molekuláris ujjlenyomat-módszertana külön fejezetet kap a müncheni Max-Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) „Attoworld” imázsfilmjében, amelyet 2021. október 19 -én forgattak.

A CMF egyik fő kutatási partnerintézménye: az MPQ „Attoworld” csoportja - Prof. Dr. Krausz Ferenc vezetésével - ad otthont a fény-anyag kölcsönhatások valós időben történő vizsgálatára és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázására. A közös víziónk reményeink szerint áttörést hozhat létre a jelenlegi egészségmonitorozási rendszerben, és átalakíthatja az egészségügy jövőjét.

Az MPQ imázsfilmjének forgatása Prof. Dr. Krausz Ferenc (MUK, tudományos igazgató) interjújával kezdődött, amelyben Prof. Dr. Krausz az attoszekundum-kutatás tudományos területeivel és alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos kérdésekre válaszolt, majd beszélt a motivációiról és a jövőről alkotott elképzeléseiről. A forgatás alatt megörökítették az MPQ laboratóriumi tudósainak mindennapi munkáját, délután pedig ellátogattak a Biolabs és a Lex laboratóriumokba, ahol a tudományos munkatársak a MUK munkavállalóival együttműködve fejlesztik ki az infravörös molekuláris ujjlenyomat új eljárását.

(© Dennis Luck / attoworld )
2021. November 2.
Daganatmonitorozás lézerfénnyel – molekuláris nyomkövetés a vérben

Rosszindulatú daganatok a testünkben számos helyen kialakulhatnak, és óriási veszélyt jelentenek az egészségünkre.

grafika: Dennis Luck
szerzői jogok: attoworld
2021. November 2.
Daganatmonitorozás lézerfénnyel – molekuláris nyomkövetés a vérben

Rosszindulatú daganatok a testünkben számos helyen kialakulhatnak, és óriási veszélyt jelentenek az egészségünkre. Ha időben diagnosztizáljuk, nagyobb az esélyünk a legyőzésükre. Megvannak-e ehhez a megfelelő módszereink? A Müncheni Tudományegyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) lézerfizikai tanszékének a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központtal (MUK) szorosan együttműködő csapata felfedte, hogy infravörös spektroszkópiai profilalkotás segítségével kimutathatjuk azokat a molekuláris jeleket, amelyeket a szolid tumorok hagynak a vérünkben.

A korai stádiumban lévő és még kevésbé agresszív rákos elváltozások felismerése kiemelkedő fontosságú ahhoz, hogy megfelelő kezelési lehetőségek álljanak rendelkezésre. A testünkben lévő daganatok diagnosztizálására jelenleg használt képalkotó eljárásokra és biopsziás mintavételre alapuló technikákat meghaladva, a modern megközelítések már a nem invazív lehetőségekre összpontosítanak: testnedveket elemeznek, és megpróbálják megragadni a daganatok által okozott, makroszkóposan "láthatatlan" molekuláris változásokat. A daganatok számos rendellenes anyagcsere-terméket és jelzőmolekulát szórnak szét a környezetükben, valamint jellemzően kölcsönhatásba lépnek a szomszédos egészséges sejtekkel, később pedig immunsejtjeinkkel és az erekkel is. Ezek a kölcsönhatások jelentősen befolyásolják számos, a véráramban is megjelenő molekula típusát és mennyiségét. Ez már akkor megtörténik, amikor a daganat korai stádiumban van, lokalizált, és még nem képzett áttéteket. A daganatot jelző molekulák egyértelmű azonosítása - az orvosi diagnosztika és a gyógyszeripar szentgrálja - azonban továbbra is kihívást jelent!

A müncheni LMU Attoworld kutatócsoportja jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új technológiai utakat nyisson meg a molekulák legmegbízhatóbb és legérzékenyebb kimutatására komplex folyadékmátrixokban. Ezzel összefüggésben a BIRD kutatócsoport (https://www.attoworld.de/bird.html) publikált egy tanulmányt az eLife folyóiratban ( DOI: 10.7554/eLife.68758 ), miszerint egy parányi mennyiségű vérmintát egy küvettán keresztül áramoltattak, infravörös fényt világítottak át rajta, és a vérmintából származó fényhullám-mintázat összetett változásait a benne oldott több százezer különböző molekula típusának és számának függvényében számszerűsítették. Az információk gépi tanulási algoritmusok segítségével történő kinyerése lehetővé teszi egy olyan szignatúra meghatározását, amely olyan mértékben jellemző az egyén vérmintájára, hogy a szignatúrát "molekuláris ujjlenyomatnak" is nevezhetjük. A BIRD-csoport egy korábbi tanulmányában már azt is kimutatta, hogy az ilyen infravörös molekuláris ujjlenyomatok nagymértékben reprodukálhatók az egyénektől származó ismételt vérvételek során (Huber et al., Nat. Communications 2021, PMCID: PMC7940620).

Az olyan betegségek esetén, mint a daganatok, az infravörös molekuláris ujjlenyomatok segítségével történő betegségmonitorozásnál megoldandó kihívás nehézségei nyilvánvalóak: populációs szintre szükséges lépni, és több száz egyént kell megvizsgálni ahhoz, hogy az átlagos egészséges és az átlagos beteg ujjlenyomat közötti különbséget meg lehessen határozni. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Az LMU klinikáinak orvosaival együttműködve a BIRD csapata egy eset-kontroll klinikai vizsgálat keretében összehasonlította az egymástól függetlenül diagnosztizált tüdő-, prosztata-, emlő- vagy hólyagrákos betegek mintáin mért infravörös molekuláris ujjlenyomatokat. Az infravörös ujjlenyomat meglepően megbízhatóan mutatta ki a daganatos betegségek jelenlétét, valamint nemcsak a daganat kimutatására, hanem a különböző daganattípusok megkülönböztetésére is alkalmas volt, ami arra utal, hogy különböző típusú daganatok specifikus molekuláris változásokat váltottak ki.

Lehetséges, hogy eljön az a nap, amikor ez a módszer elérhetővé válik majd a kórházakban? Bár még messze vagyunk attól, hogy a módszert betegeken alkalmazni lehessen, a közzétett tanulmány eredményei alátámasztják azt a várakozást, hogy a jövőben az infravörös ujjlenyomatok hasznosak lehetnek a daganatok diagnosztizálásában, így a korai stádiumban lévő, illetve nehezen diagnosztizálható daganatok szűrésében, amelyek a jelenlegi tumordiagnosztikai módszerekkel észrevétlenek maradnának. Ráadásul az infravörös ujjlenyomatok mérése hamarosan egy újabb szintre emelkedhet, amikor az Attoworld által jelenleg is kutatott ultragyors fényforrások és nagy pontosságú, elektromos mezőn alapuló mérési eljárások is szerepet kapnak.

A célhoz vezető út már jól látható, a küldetés folytatódik.

(© Dennis Luck)
2021. Augusztus 10.
Pillanatkép a vérszérum összetételéről

Liudmila Voronina, Mihaela Žigman és munkacsoportja az Angewandte Chemie Int. neves kémiatudományos folyóirat 2021 június 31-i számának...

august 10, 2021 // broadband infrared diagnostics (© Dennis Luck)
2021. Augusztus 10.
Pillanatkép a vérszérum összetételéről

Liudmila Voronina, Mihaela Žigman és munkacsoportja az Angewandte Chemie neves kémiatudományos folyóirat 2021 június 31-i számának címlapjára került. A kép a vérszérum összetételének pillanatképét mutatja, amely tükrözi az egyén egészségi állapotát. Ez a pillanatkép, amelyet a gyakorlatban abszorpciós spektrumnak hívunk, infravörös spektroszkópiával egyszerű és költséghatékony módon felvázolható, de egyelőre az állapottal kapcsolatos változások molekuláris jellege még nem kimutatható. Cikkükben a kutatók arról számolnak be, hogy proteomikai módszerek segítségével azonosítható volt egy olyan fehérjekészlet, amely vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a vérszérum infravörös abszorpciós spektrumához és az adatelemzést követően arra lehetetett következtetni, hogy ez a fehérje-mintázat a tüdőrák jól elkülöníthető jele lehet. A kreatív borítóképet a tanulmány szerzői tervezték, és Dennis Luck készítette el.

Eredeti megjelenés:
Molecular Origin of Blood-Based Infrared Spectroscopic Fingerprints
L. Voronina, C. Leonardo, J. Mueller-Reif, P. Geyer, M. Huber, M. Trubetskov, K. Kepesidis, J. Behr, M. Mann, F. Krausz, M. Žigman
Angewandte Chemie 60, 17060 (2021)

(© CMF/ H4H)
2021. Augusztus 4.
Megkezdődött a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ kutatása

A „Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ” (MUK) újabb mérföldkövet ért el: levételre kerültek az első vérminták az „Egészség Magyarországnak”

2021. Augusztus 4.
Megkezdődött a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ kutatása - a cél egy jövőbeli innovatív egészségmonitorozási rendszer kifejlesztése

A „Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ” (MUK) újabb mérföldkövet ért el: levételre kerültek az első vérminták az „Egészség Magyarországnak” (Health for Hungary - H4H) orvostudományi kutatás keretében, melynek célja egy innovatív egészségmonitorozási rendszer kifejlesztése.

Fordulóponthoz közeledik az orvoslás jövője: előtérbe kerülhet a preventív, személyre szabott gyógyítás, ami nagy változásokat hozhat a jelenleg alkalmazott betegség diagnosztizálását követő kezeléshez képest. A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ legfőbb célja az, hogy a közeljövőben lehetségessé váljon a súlyos egészségügyi állapotok és betegségek korai felismerése még jóval a tünetek kialakulása előtt – így a kezelések sokkal sikeresebbek lehetnek. A vérminták összetételének ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett elemzése lehetőséget adhat egy személyre szabott egészségügyi monitorozásra, ugyanazon egyéntől időről időre ismételt mintavétellel.

2021. július 27. – fontos állomás a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ magyarországi kutatási tevékenységében. Egyik klinikai együttműködő partnerünk elvégezte az első vérminták levételét a H4H kutatás keretében. A széles körben végzett, országos kutatási program célja a betegségek korai felismerése egy innovatív módszerrel: infravörös molekuláris ujjlenyomatok meghatározásával. A kutatási programot az első együttműködő klinikai partnerrel, a „Vita Verum Medical Bt.” - vel nyitották meg Székesfehérváron. A közeljövőben több mintavételi helyszín is nyílik majd országszerte, további együttműködő partnerek csatlakoznak a kutatási program céljához.

Előbb a kutatóközpont csapata betanította a vizsgálóhely személyzetét és az adatvédelmi irányelvekkel kapcsolatos oktatás is megtörtént, ezt követően fogadta a centrum az első önkénteseket a véradásra. A H4H kutatási program elindulása egy nagy lépés a nagyszabású tanulmány megvalósításában.

Mit hozhat ez a kutatás a jövő számára? A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ célja egy új, lézer alapú diagnosztikai eszköz kifejlesztése az emberi egészség monitorozására. Hogyan történik mindez? Az innovatív módszerben ultrarövid lézerfény alkalmazásával elemzik a vérmintákat. Ez az egyedülálló és összetett technológia Prof. Krausz Ferenc müncheni „attoworld” kutatócsoportjától származik. A technológia alkalmazhatóságát, hogy miként lehet ezeket a lézerimpulzusokat az emberi egészség vizsgálatára használni, Dr. Mihaela Žigman és csoportja alkották meg és a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központtal együttműködve fejlesztik tovább, illetve alkalmazzák vérminták vizsgálatára. A H4H program önkénteseket toboroz a lakosság széles rétegeinek bevonásával – ezzel elősegítve a kutatás-fejlesztést, és új lehetőségeket kialakítva a betegségek kialakulásának nyomon követesére.

A H4H kutatási programmal a kutatóközpont a tervek szerint a következő években országszerte több mint 10 000 fő bevonását tervezi. Az egyre bővülő mintavételi helyszínek kényelmes hozzáférést biztosítanak minden lehetséges résztvevő számára. A kutatásban fontos szerepe lesz hazánk különböző régióiból történő mintagyűjtésnek, ezáltal a kutatás a magyar lakosság széles körét lefedheti.

Az adatgyűjtés és a vérmintavétel után a kémcsöveket álnevesítve továbbítják a kutatócsoportnak, ily módon az adatvédelmi előírások szerint a kutatók nem tudják személyesen azonosítani a vizsgálati személyt. A következő lépésben a vérmintákat speciális hűtési körülmények között tárolják, illetve elvégzik a lézer alapú mérést, majd kiértékelik az eredményeket. A kutatási célú véradás során egy plusz kémcsövet is felhasználnak, amely rutin laboratóriumi eredményeket biztosít - vérkép, vérkémiai paraméterek - az önkéntesek számára.

A H4H kutatási programban történő részvétel reményeink szerint hozzájárul egy preventív, személyre szabott orvoslás kialakításához, egészségesebb jövőt teremtve a magyar lakosság számára. Egyúttal a kutatás hozzájárulhat a súlyos betegségek korai szakaszában történő felismeréséhez, elősegítve, hogy az optimális terápia időben rendelkezésre állhasson még a betegségek kifejlődésének korai szakaszában.

2021. július 05.
A CMF közös szabadalmat jelentett be a müncheni LMU-val

A vérmintákban lévő molekuláris ujjlenyomatok alapján történő betegségek kimutatásához a CMF alapvető technológiája az elektromos mező-bontott ...

A közös szabadalom feltalálói (balról jobbra): Krausz Ferenc, Alexander Weigel, Kafai Mak, Shizhen Qu.
2021. július 05.
A CMF közös szabadalmat jelentett be a müncheni LMU-val és a Max-Planck Kvantumoptikai Intézettel, irányított infravörös erősítésről kvantum kaszkád lézerekkel.

A vérmintákban lévő molekuláris ujjlenyomatok alapján történő betegségek kimutatásához a CMF alapvető technológiája az elektromos mező-bontott („field-resolved”) infravörös spektroszkópia. A technológia rendkívül rövid infravörös impulzusok generálására támaszkodik nemlineáris lézertechnikával a mintában lévő molekulák gerjesztésére, amelyet a molekuláris válasz csengésének rögzítése követ. A betegség észlelésének érzékenysége az infravörös lézerimpulzusok fényerejétől és spektrális információtartalmuktól függ, vagyis attól, hogy az infravörös impulzusok hány különböző molekuláris rezgést képesek egyszerre gerjeszteni. A fényerő és spektrális tartalom erősítéséhez a lézerrendszerek bonyolultságának és méretének növelésére van szükség, míg végül a bevett felskálázási módszerek elérik az érintett nemlineáris konverziós folyamatok határait.

A CMF, az LMU és a Max-Planck Kvantumoptikai Intézet együttműködésében Dr. Shizhen Qu, Dr. Kafai Mak, Dr. Alexander Weigel és Prof. Krausz Ferenc elegáns megoldást javasolt arra, hogy az infravörös impulzusokat kvantum kaszkád lézerekkel erősítsék (QCLs). A QCL-ek kompakt, “on-the-chip” lézereszközök, amelyek közvetlen elektromos áramellátással képesek elérni a Watt-nagyságrendű infravörös optikai kimenetet - sokkal többet, mint amit általában nemlineáris technikákkal lehet elérni. A találmány lényege, hogy az ultrarövid infravörös impulzust QCL-ek sorozatán átvezetve megerősítjük, így korábban elérhetetlen energiaszintet érünk el. A QCL-ek emissziós jellemzői félvezető rétegszerkezetükkel testreszabhatók, így a jellegzetes ujjlenyomat-mintázatokat gerjesztő spektrumkomponensek felerősíthetők. Azáltal, hogy a pulzusnak szelektíven csak azon részeit erősítjük, amelyek hozzájárulnak a betegség-specifikus ujjlenyomatokhoz, a QCL-ek kombinációjával várhatóan magasabb érzékenységet érhetünk el. Megfelelő időzítéssel elképzelhető maga a tiszta molekuláris ujjlenyomat-jel erősítése is.

Ez az első közös szabadalmi bejelentés bizonyítéka a három intézmény sikeres együttműködésének a betegségek rendkívül érzékeny véralapú felderítése és az állapotfigyelés terén.

(© Dennis Luck & Thorsten Naeser)
2021. június 21.
Egy csepp a tengerben

Kutatók ezrei keresik a módját annak, hogyan lehet az emberi egészséget egy egyszerű, rutinszerű eljárás segítségével teljeskörűen felmérni.

(© Dennis Luck & Thorsten Naeser)
2021. június 21.
Egy csepp a tengerben

Kutatók ezrei keresik a módját annak, hogyan lehet az emberi egészséget egy egyszerű, rutinszerű eljárás segítségével teljeskörűen felmérni. Miért? Mert minden ember teljesen egyedi - személyiségében és egészségi állapotában egyaránt. Az egészség meghatározása népesség szintjén óriási feladat. Ennek tükrében kulcsfontosságú az egészségügyi rendellenességek mielőbbi felismerése, hogy jelezni lehessen azt, ha egy betegség megjelenik az ember testében. Sok betegség sikeresebben kezelhető lenne, ha korábban, még azok kialakulási fázisaiban, figyelmeztetést kaphatnánk. Kiváltképp igaz ez a rákos megbetegedések esetében. Ebben kaphatnak szerepet a betegségek felismerésének kevésbé invazív módjai.

A müncheni LMU lézerfizikai tanszék interdiszciplináris csapatában úgy gondoljuk, hogy sikerült ebbe az irányba lépéseket tennünk és a vért, mint a teljes szervezetünket átjáró összekötő folyadékot, elemeztük. Ez a megközelítés bárki számára ismerős lehet az orvosi vizsgálatokon szerzett tapasztalatok alapján, azonban a vér nemrégiben már a legmodernebb, fehérje-és metabolitok analízisén alapuló vizsgálatok célkeresztjébe is bekerült. Ebbe a sorba csatlakozott saját kutatásunk, amely során infravörös fénnyel vizsgáltunk meg kis mennyiségű vért és rögzítettük az oldható biomolekulákból származó rezgéseket. Az LMU Tüdőgyógyászati Központ orvosaival együttműködve klinikai vizsgálatot indítottunk tüdőrákkal diagnosztizáltak egyének, és ezzel párhuzamosan egészséges állapotú, összehasonlításra alkalmas egyének vérének összegyűjtésére. Vérmintáikat infravörös spektroszkópiával analizáltuk és adatelemzést követően már egy apró csepp vérből is sikerült magabiztosan megkülönböztetnünk, hogy az illető a tüdőrákos vagy az egészséges csoportba tartozott-e.

Heuréka? Nos, mi ennél is tovább szeretnénk jutni. Bár az infravörös ujjlenyomatok megkülönböztethetik a tüdőrákot, de még nem adnak megfelelő képet a különbséget alkotó egyes vérkomponensekről. Mindemellett jó lenne megismerni identitásukat, hogy tovább lehessen fejleszteni ezt a módszert. Legújabb tanulmányunkban erre mutatunk be egy megbízható lehetőséget, amelyet nemrég publikáltak a Angewandte Chemie (DOI: 10.1002/anie.202103272) lapban. Két különféle módszer kombinációjáról van szó, amelyeket ritkán alkalmaznak együtt: tömegspektrometria és infravörös spektroszkópia. A célunk a tényleges kémiai változások dekódolása volt azok mögött a sejtelmes infravörös ujjlenyomatok mögött, amelyeket a fent említett klinikai vizsgálatban észleltünk. A müncheni Max Planck Biokémiai Intézetben vérminták tömegspektrometrikus elemzését követően azonosítottunk 12 olyan fehérjecsoportot, amelyek nagy valószínűséggel hozzájárultak a tüdőrákra jellemző infravörös ujjlenyomat kialakításához. Ez azért is kiemelten fontos eredmény, mert tüdőrákok esetében jelenleg nincsenek megbízható, vérből mérhető biomarkerek. Érdekes, hogy ezek a fehérjék már régóta ismertek voltak, most viszont átértékelődött a szerepük, hiszen az általunk definiált kombinatorikus fehérje-aláírás új korszakot nyit a diagnosztikai módszerek területén, ezzel lehetőséget teremtve a fehérje-aláírás infravörös fény segítségével percek alatt történő bemérésére.

Egy újabb lépéssel közelebb kerültünk volna a betegségek felfedezéséhez és az egészséges állapot meghatározásához? Igen! Csapatunk lézertudósai újabb és újabb módszereket dolgoznak ki annak érdekében, hogy a spektroszkópiai vizsgálatokhoz egyre rövidebb és pontosabb fényimpulzusokat biztosíthassanak. Átvitt értelemben az egész egy nagyítóhoz hasonlítható, amely által lehetővé válik számunkra, hogy egyszerre vizsgáljuk meg a vérünkben egyszerre nyüzsgő molekuláris tárházat, mintha csak egy pillanatképet vennénk fel róla. Eredményeink más egyéb tudományágak számára is jelentőséggel bírnak, illetve megállapításainkat alkalmazhatjuk más a vérben nyomot hagyó betegségek kimutatására.

Miközben az emberi egészség megőrzésének fejlesztésén dolgozunk azáltal, hogy fényt sugározunk a vércseppeken keresztül, szem előtt tartjuk Isaak Newton gondolatát: „Tudásunk egy csepp. Amit nem tudunk, az egy egész óceán.”

Mihaela Zigman

Eredeti cikk:
Angew Chem Int. Ed Engl
A véralapú infravörös spektroszkópos ujjlenyomatok molekuláris eredete
Liudmila Voronina, Cristina Leonardo, Johannes B Mueller-Reif, Philipp E Geyer, Marinus Huber, Michael Trubetskov, Kosmas V Kepesidis, Jürgen Behr, Matthias Mann, Krausz Ferenc, Mihaela Žigman
PMID: 33881784
DOI: 10.1002 / anie.202103272

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/anie.202103272
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ange.202107126

(© OeAW)
2021. május 28.
„Az élet elektronjai” Bécsben mutatkoztak be

A világjárvány okozta hosszú szünet után először nyílt lehetőség élőben, személyes előadásra és beszélgetésre május 28-án Bécsben Krausz Ferenccel.

(© OeAW)
2021. május 28.
„Az élet elektronjai” Bécsben mutatkoztak be

A világjárvány okozta hosszú szünet után először nyílt lehetőség élőben, személyes előadásra és beszélgetésre május 28-án Bécsben Krausz Ferenccel. Különleges esemény volt. Bécs nemcsak az attoszekundumos tudomány szempontjából jelentős város, hanem fontos hely Krausz Ferenc magyar-osztrák tudós számára is, aki korábban hosszú évekig itt dolgozott. Ezen a napon az Osztrák Tudományos Akadémia (OeAW) tartotta meg 2021-es évi ünnepi kongresszusát neves tudósok részvételével. Az eseményen Krausz Ferencet keynote előadóként üdvözölték a konferencia házigazdái, Anton Zeilinger, az OeAW elnöke, valamint Alexander Van der Bellen osztrák elnök.

Aki szeretné megnézni az előadást és szívesen megismerkedne Krausz Ferenc és csapatainak (CMF, LMU, MPQ) eredményeivel is, megnézheti itt a videót: https://youtu.be/4dQn4fe33hc

Az inspiráló előadás után az osztrák média - és hírszolgáltató (ORF) interjút is készített Krausz Ferenccel. Robert Czepel újságíró interjújából megtudhatjátok, mi is történt pontosan közel 20 évvel ezelőtt a TU bécsi laboratóriumában: https://science.orf.at/stories/3206849/

(© Dennis Luck)
2021. március 15.
Karnyújtásnyira a személyreszabott egészség-monitorozás

Újabb áttörés az egyszerű vérvételt követő személyre szabott diagnosztikai eljárás fejlesztésével kapcsolatban.…

(© Dennis Luck)
2021. március 15.
Karnyújtásnyira a hosszútávú, személyreszabott egészség-monitorozás

A címben olvasható mondat nemcsak metaforikusan de szó szerint is helytálló, hiszen a müncheni Ludwig Maximillians Tudományegyetem (LMU) és a Max Planck Institute for Quantum Optics (MPQ) kutatói a Nature Communications folyóirat hasábjain újabb áttörésről számoltak be az egyszerű vérvételt követő személyre szabott diagnosztikai eljárásuk fejlesztésével kapcsolatban.

Az egészséges önkéntesek részvételével végzett tanulmányban bebizonyosodott, hogy a néhány csepp vérből végzett molekuláris-ujjlenyomat vizsgálat hosszú távon is stabil, azaz ismételt mérések esetén az idő előre-haladtával is megbízható eredményeket ad. A vérplazma összetétele alapján sikerült meghatározni minden résztvevő számára az őt jellemző egyedi molekuláris-ujjlenyomatot, amely nemcsak különböző egyének között, hanem egy adott egyén korábbi eredményeivel is jól összehasonlíthatónak, informatívnak bizonyult. A fizikusokból, molekuláris biológusokból és orvosokból álló sokszínű csapatnak ez az első olyan közleménye, amely egészséges résztvevők eredményein alapszik, illetve amelyben az eljárás hosszú-távú alkalmazhatóságáról tesznek tanúbizonyságot. A vérminták elemzése Fourier-transformációs infravörös spektroszkópiai méréseken alapult, amely napjainkban a legalapvetőbb eljárás biológiai folyadékok analizálására.

A tanulmány vezető szerzői, Dr. Mihaela Žigman (aki a frappánsan BIRD-nek nevezett-Broadband InfraRed Diagnostics-munkacsoport vezetője), Prof. Dr. Nadia Harbeck (az LMU-n működő klinika kutatója) és Prof. Dr. Krausz Ferenc (az MPQ Lézerfizikai Intézetének Vezetője) szerint ezzel a publikációval hatalmas lépést tettek a végső küldetés, azaz a személyre szabott egészség-monitorozás felé. Ugyanis ahhoz, hogy egy betegséget még annak előszobájába lépve felismerhessenek az eljárás segítségével, először behatóan ismerni kell az egészséges állapotra jellemző, de életmódtól és demográfiai jellemzőktől függően dinamikusan változó egyedi molekuláris-ujjlenyomatot, majd az ettől való eltéréseket figyelembe véve tudják hatékonyan segíteni a klinikai diagnosztikát.

Eredeti publikáció:
Huber, M., Kepesidis, K.V., Voronina, L. et al. Stability of person-specific blood-based infrared molecular fingerprints opens up prospects for health monitoring. Nat Commun 12, 1511 (2021).

https://doi.org/10.1038/s41467-021-21668-5
https://www.nature.com/articles/s41467-021-21668-5
További információ elérhető:
Dr. Mihaela Žigman
Ludwig-Maximilians-University Munich
Am Coulombwall 1
85748 Garching, Germany.
E-Mail: zigman@mukkozpont.hu.

2020. november 4.
Lézer fejlesztő és technológiai csapat alakul a CMF-nél

A CMF küldetése, hogy molekuláris ujjlenyomat vizsgálattal fel lehessen ismerni a betegségek első jeleit, illetve monitorozni lehessen ...

2020. november 4.
Elkezdődött a jövő: Lézer fejlesztő és technológiai csapat alakul a CMF-nél

A CMF küldetése, hogy molekuláris ujjlenyomat vizsgálattal fel lehessen ismerni a betegségek első jeleit, illetve monitorozni lehessen az egészséges állapotot. Álmunk valóra váltásához még számos technológiai kihívással kell szembenéznünk, és a budapesti lézer-laboratórium megalapításához elengedhetetlen egy szakmailag felkészült csapat, hogy elindulhassunk a tudományos kutatás által gerjesztett technológiai fejlődés útján.

Mindezek alapja a középinfravörös lézerforrás optimális fejlesztése, tökéletesítése, amely során mintakezelési és detektálási technológiák fejlesztésén keresztül az optimális adatgyűjtési és feldolgozási stratégiák elérése felé haladunk.

Az elmúlt néhány hónapban egy új csapat alakult a CMF-nél, melynek küldetése, hogy szembenézzen ezekkel a lézer-technológiai kihívásokkal és hatékony megoldásokat keressen rájuk. Ennek elősegítésére a CMF Németországban lévő csapata az LMU-ban dolgozó lézertudósokkal együtt azon dolgozik, hogy az általuk elért technológiai vívmányokat egyetlen ujjlenyomat készítő prototípusban egyesítse. Ezután az áttörés után a CMF lézer laboratóriuma megnyitja kapuit Budapesten, ahol ez az eszköz fogja forradalmasítani azt a folyamatot, melynek eredményeképpen a vérmintákat professzionális szinten lehet elemezni.

A Dr. Alexander Weigel által vezetett CMF csapat teljes erőbedobással azon dolgozik, hogy napról-napra közelebb kerüljön a kitűzött célhoz, és áttörő sikert érjen el a kutatásban.

2020. október 29.
Tovább erősítjük csapatunkat: Zóka Viola

Szeretettel köszöntjük új kollégánkat, Zóka Violát, aki 2020 októberében csatlakozott a Dr. Mihaela Zigman által vezetett kutatócsoporthoz…

2020. október 29.
Tovább erősítjük csapatunkat: Zóka Viola

Szeretettel köszöntjük új kollégánkat, Zóka Violát, aki 2020 októberében csatlakozott a Dr. Mihaela Zigman által vezetett kutatócsoporthoz és orvos-diagnosztikai laboratóriumi asszisztensként támogatja és erősíti csapatunkat, eddig megszerzett széleskörű tapasztalatával.

A fiatal magyar hölgy a Pécsi Tudományegyetemen szerezte vegyészdiplomáját és már az egyetemi éveket megelőzően kialakult benne a kémia iránti szenvedély, amely még inkább felerősödött első munkahelyén, a nagykanizsai székhelyű, környezetbarát vízkezelésű technológiákat fejlesztő Hidrofil Kft-nél. Az itt töltött időszak alatt vízminták minőségi-és mennyiségi elemzésével foglalkozott, miközben egy sor korszerű analitikai kémiai módszert sajátított el.

Röviddel azután, hogy Viola először hallott az infravörös molekuláris ujjlenyomat technikáról, felismerte, hogy ez a módszer az emberi vérminták sokkal kifinomultabb, részletesebb elemzését teszi lehetővé mint az általa eddig ismert egyéb, kémiai tulajdonságokon alapuló diagnosztikai módszerek. Szeretett volna úttörő munkánk részesévé válni, így megpályázott egy pozíciót a CMF budapesti irodájába. Mivel a CMF saját lézeres-diagnosztikai laboratóriuma még kialakítás alatt áll és a társaság szoros együttműködésben áll a Ludwig Maximilians Egyetem (LMU) Lézerfizikai Intézetével, Viola szívesen költözött egy időre Németországba, ahol a Garching-ban lévő kutatóintézetben folytatja szakmai karrierjét, valamint onnan támogatja a CMF által kitűzött kutatási célokat.

Jelenleg egy lézer kutatókból és molekuláris biológusokból álló sokszínű csapatban dolgozik, ahol lehetősége nyílik infravörös szpektroszkópia segítségével elemezni emberi vérminták molekuláris összetételét – egy olyan áttörésre várva, amely mindannyiunk életét megváltoztathatja!

2020. március 11.
Minták tárolása a legmagasabb fokon

A CMF stratégiai partnere, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem (LMU) felépített egy automatikus biobank rendszert a minták…

2020. március 11.
Minták tárolása a legmagasabb fokon

A CMF stratégiai partnere, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem (LMU) felépített egy automatikus biobank rendszert a minták mínusz 150 °C alatti hőmérsékleten történő tárolására. Ez mire jó? Ilyen rendkívül alacsony hőmérsékleten – úgynevezett „kriogén” körülmények között, közvetlenül folyékony nitrogén fölött – az emberi mintákat, például vérplazmát vagy bármilyen biológiai szövetet több évtizeden keresztül lehet tárolni a minták romlása nélkül. A rendszer biztosítja, hogy a klinikai vizsgálatok során összegyűjtött értékes, emberi eredetű minták hosszú távon felhasználhatók legyenek, és ezáltal lehetővé teszi a kutatók számára, hogy ezeket a leghatékonyabban tudják analizálni molekuláris ujjlenyomat-technikákkal. Egy ilyen automata kriogén rendszer egy nagy, szorosan lezárt tartályból áll, amely akár 60 000 minta tárolására képes. A rendszer fel van szerelve egy robotkarral is, amely automatikusan képes a mintacsövek egyenkénti kiemelésére, úgy, hogy a mintákat a folyamat során mínusz 100 °C alatt tartsák és kezeljék. Ennek a rendszernek a telepítése közvetlen hatással van a CMF-LMU közös kutatási céljainak megvalósulására. Egyrészről a két intézmény közös klinikai vizsgálatokat fog végezni, másrészt pedig az LMU biobanki rendszere mintapéldául szolgál a CMF által tervezett biobankhoz is, amelynek installációja Budapesten várható. Ezáltal a CMF a legértékesebb biológiai minták tárolásának legjobb módját valósítja meg az elkövetkező kutatási években!

2020. január 07.
Biológiai rendszerekkel végzett infravörös spektroszkópia

A Ludwig Maximilian Egyetem (München), a Max Planck Kvantumoptikai Intézet (Garching), a King Saud University (Rijád)…

2020. január 07.
Biológiai rendszerekkel végzett mezőbontott infravörös spektroszkópia

A Ludwig Maximilian Egyetem (München), a Max Planck Kvantumoptikai Intézet (Garching), a King Saud University (Rijád), valamint a Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ (Budapest) közötti együttműködés keretében egy olyan molekuláris spektroszkópiai technológiát fejlesztettünk ki, amellyel átléphetők a hagyományos infravörös spektroszkópia régóta tapasztalható korlátai, melyről egy friss publikációban adtunk hírt. Egy nagy teljesítményű femtoszekundumos lézer másodpercenként 28 millió precízen ismétlődő infravörös hullámvonulatot generál, amelyek csupán néhány oszcillációs ciklusból állnak. A kontrollált ultra-rövid infravörös fényvillanások pillanatszerűen rezgésbe hozzák a vizsgált minta molekuláit. A sajátfrekvenciáikon rezgő molekulák a gerjesztő fényimpulzus mögött infravörös hullámokat bocsátanak ki, amelyek összege „ujjlenyomat”-szerű információt szolgáltat a minta molekuláris összetételéről.

A hagyományos spektroszkópiákkal ellentétben, amelyeknél a mintának az infravörös gerjesztésre adott teljes válasza (benne magával a gerjesztő fényhullámmal) éri a detektort, az új spektroszkópiai eljárás, field-resolved spectroscopy, képes a rezgő molekulák által kibocsátott jel közvetlen detektálására, a gerjesztéstől elkülönítve. Ez jelentősen mérsékli a korábbi eljárásoknál jelenlévő (zajos) infravörös hátteret. Ennek köszönhetően páratlan kimutatási érzékenységet és dinamikus tartományt eredményez.

Az új eljárás első biológiai alkalmazásai messze túlmutatnak a legkorszerűbb infravörös vibrációs spektroszkópiák lehetőségein. Ide tartoznak az élő biológiai szövet átvilágításával történő mérések és a folyékony biopsziákra alkalmazott szub-µg/ml-érzékenységű fingerprinting eljárás. Az új technika tökéletesebb molekuláris érzékenységet és molekuláris lefedettséget ígér az összetett, valós biológiai és orvosi környezetben végzett mérésekhez.

2019. december 16.
A budapesti Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Krausz Ferenc professzort tiszteletbeli tagjává választotta

A budapesti Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Krausz Ferenc professzort tiszteletbeli tagjává választotta. …

2019. december 16.
A budapesti Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Krausz Ferenc professzort tiszteletbeli tagjává választotta

A budapesti Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Krausz Ferenc professzort tiszteletbeli tagjává választotta. A díj átvételét követően a Müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és Max Planck Kvantumoptikai Intézet lézer-fizikusa előadást tartott arról, hogy az attoszekundumos technológiák hogyan alakíthatják a jövőben bizonyos molekulák azonosítását az emberi testfolyadékokban, például vérben. Ez újfajta orvosi alkalmazások sorát alapozhatja meg, amelyek az úgynevezett molekuláris ujjlenyomat elemzésével, impulzusszerű lézerfénnyel való megvilágítás során ismernek fel betegségeket.

            Csapat

Prof. Dr. Krausz Ferenc

Ügyvezető

ferenc.krausz@mukkozpont.hu

Vastag László, MD

Cégvezető

laszlo.vastag@mukkozpont.hu

Dr. Mihaela Žigman

Kutatási Igazgató

mihaela.zigman@mukkozpont.hu

Dr. Frank Fleischmann

Tanácsadó – Biológiai Laboratóriumok és Eljárások

frank.fleischmann@mukkozpont.hu

Dr. Debreceni Diána

Biolabóratórium Menedzser

diana.debreceni@mukkozpont.hu

Dr. Filkor Kata

Labóratórium Menedzser

kata.filkor@mukkozpont.hu

Zóka Viola

Biológiai Technikus Asszisztens

viola.zoka@mukkozpont.hu

Dr. Pushparani Micheal Raj

Mikrofluidikai Rendszer Kutató

pushparani.michealraj@mukkozpont.hu

Daniel Meyer

Biológiai Technikus Asszisztens

daniel.meyer@mukkozpont.hu

Görög Márton

Adatelemző

marton.gorog@mukkozpont.hu

Tarek Eissa

Adatbázis Menedzser

tarek.eissa@mukkozpont.hu

Dr. Alexander Weigel

Vezető Lézer Kutató

alexander.weigel@mukkozpont.hu

Patrik Karandušovský

Szoftverfejlesztő

patrik.karandusovsky@mukkozpont.hu

Aleksandar Sebesta

Lézer Mérnök

aleksandar.sebesta@mukkozpont.hu

Maciej Kowalczyk

Lézer Kutató

maciej.kowalczyk@mukkozpont.hu

Dr. Shizhen Qu

Lézer Kutató

shizhen.qu@mukkozpont.hu

Dr. Christina Hofer

Nonlineáris Optika Kutató

christina.hofer@mukkozpont.hu

Arun Paudel

Lézer Mérnök

arun.paudel@mukkozpont.hu

Dr. Dionysios Potamianos

Lézer Mérnök

dionysios.potamianos@mukkozpont.hu

Dr. Wolfgang Schweinberger

Szenior Lézer Fizikus

wolfgang.schweinberger@mukkozpont.hua>

Dr. Abhijit Maity

Lézer Kutató

abhijit.maity@mukkozpont.hu

Partnereink

(© Thorsten Naeser)

Céljaink eléréséhez azon munkálkodunk, hogy a fenti stratégiai együttműködési hálózatot folyamatosan hazai és határon túli partnerekkel bővítsük az egészségügyi szolgáltatói szférából.

Társaságunk nagyszabású vérmintagyűjtési orvostudományi kutatás kivitelezéséhez keres Partnereket:

  • személyi és tárgyi előfeltételek: orvosi és asszisztensi stáb, vérmintavételi tevékenységhez kapcsolódó NNK engedély megléte; engedélyezett vizsgálati terv (protokoll) kivitelezéséhez szükséges orvosi vizsgálati, vérmintavételi, feldolgozási és speciális tárolási feltételek
  • beválasztási potenciál, áteresztőképesség: alkalmasság nagyjából 1.000 fő egészséges önkéntes vizsgálati beválasztására egy év alatt saját populációból, a bevont alanyok utánkövetési viziteinek bonyolítása 4-6 havonta, minimum 3 éves távlatban, alacsony lemorzsolódási arány mellett
  • referencia: igazolható, többéves tapasztalat nagy alanyszámú klinikai vizsgálat/orvostudományi kutatás sikeres kivitelezésében

Amennyiben a fenti feltételeknek megfelel, úgy kérjük vegye fel Társaságunkkal a kapcsolatot az info@mukkozpont.hu e-mail címen

Csatlakozzon hozzánk

Amennyiben szeretne egy a MUK céljaiért rendkívüli motivációval és odaadással felvértezett csapat tagjává válni, várjuk jelentkezését. Betöltendő pozícióink:

2022. Április 7.

Clinical Research Associate

Location of workplace: Budapest, Hungary.

Center for Molecular Fingerprinting (CMF) is developing cutting-edge femtosecond laser technologies to advance electric-field molecular fingerprinting techniques based on field-resolved infrared spectroscopy. The laser spectrometers developed at CMF will be utilized in large scale clinical studies to target disease detection (https://www.lasers4life.de/). Planned high-throughput measurement operations will encompass several tens of thousands of human samples per year being measured by several laser spectrometers, operated in parallel within the CMF laboratories. The research is performed in close collaboration with the attoworld laboratories led by Prof. Krausz at the Ludwig Maximillian University of Munich (LMU) and the Max-Planck Institute of Quantum Optics (MPQ) (https://www.attoworld.de/). The aim of the CMF operations is to apply next-generation field-resolved spectrometers based on bright, coherent, broadband mid-Infrared sources for the analysis of human blood samples to non-invasively detect disease and monitor health.

If you:

  • feel to have more potential than treadmilling the same path from study to study
  • fed up with managing 6 studies with less than 100 subjects involved
  • would like to make a difference & be part of a project of historical importance with unprecedented magnitude
  • can exhibit creative & strategic thinking
  • have more interest in science and the future vs. dividends for the shareholders

THEN APPLY FOR OUR OPEN POSITION!

Our institution is setting up a unique longitudinal human research study with the participation of 15,000 individuals across Hungary to bring to the international forefront a groundbreaking diagnostic procedure that could be a game changer in the field of health monitoring. As a Clinical Research Associate, Project Coordinator you will take on the management of interventional human research project(s) in an expanding team, which has 4 members on CRA side.

Major tasks include:

  • Full ownership of study management
    • investigators & sites - responsibility for the successful management of all site-related activities from feasibility through maintenance till close-out including Investigator relationship management, document management, site stock monitoring, sample shipment, issue detection, reporting, resolution
    • compliance - ensuring SOP and regulatory compliance for site activities as well as data integrity and validity, assistance during audit/inspection
    • regulatory and ethics – submission package compilation, deficiency response, amendment submission
    • contract and payment – contract negotiation, payment preparation
    • vendors – involvement in specification, procurement, and commissioning of supplies

Required attributes:

  • Experience in investigator site management – either in clinical pharmacology trials, or preferably interventional human research trials (i.e. trials w/o investigational drug administration) including feasibility, site initiation, monitoring and close-out, recruitment support, source data verification, query management, plus appropriate document management
  • Regulatory knowledge – familiar with local regulatory requirements
  • Life science background – a minimum of master’s level degree in life sciences
  • Language knowledge - fluency in Hungarian and English including technical terms
  • IT – strong user-level knowledge of MS Office
  • Interpersonal skills - proactive, enthusiastic team player
  • Flexibility – ability to tolerate a fast-paced working environment, rapidly changing circumstances

A strong plus, if you:

  • hold a medical doctor degree
  • hold a PhD
  • have experience in process and/or SOP development
  • can demonstrate a project management skill

We offer:

  • a broad range of activities in a dynamically evolving second-to-none endeavour and professional environment;
  • company car with private use;
  • cateferia package;
  • ample opportunities for improving professional skills and qualifications – including professional trainings and workshops;
  • long term opportunity with highly qualified professionals;

We are interested in filling the positions as soon as possible and applications are continuously evaluated until the position is filled.

Please send a brief English cover letter explaining your interest in the post and your English CV to Eszter Márton-Szűcs (hr@mukkozpont.hu).

2022. Április 7.

Clinical Data Manager

Location of workplace: Budapest, Hungary.

Center for Molecular Fingerprinting (CMF) is developing cutting-edge femtosecond laser technologies to advance electric-field molecular fingerprinting techniques based on field-resolved infrared spectroscopy. The laser spectrometers developed at CMF will be utilized in large scale clinical studies to target disease detection (https://www.lasers4life.de/). Planned high-throughput measurement operations will encompass several tens of thousands of human samples per year being measured by several laser spectrometers, operated in parallel within the CMF laboratories. The research is performed in close collaboration with the attoworld laboratories led by Prof. Krausz at the Ludwig Maximillian University of Munich (LMU) and the Max-Planck Institute of Quantum Optics (MPQ) (https://www.attoworld.de/). The aim of the CMF operations is to apply next-generation field-resolved spectrometers based on bright, coherent, broadband mid-Infrared sources for the analysis of human blood samples to non-invasively detect disease and monitor health.

If you:

  • would like to make a difference & be part of a project of historical importance with unprecedented magnitude,
  • are motivated to proactively improve the quality of our ever-growing medical databases,

THEN APPLY FOR OUR OPEN POSITION!

Our institution is setting up a unique longitudinal human research study with the participation of 15,000 individuals across Hungary to bring to the international forefront a groundbreaking diagnostic procedure that could be a game changer in the field of health monitoring. As a Data Manager you will take on the validation, improvement, and further preparation of our datasets within the Data Science division, in close collaboration with the clinical study team. Besides the above-mentioned study, we are making use of previously collected or still ongoing other studies as well.

Major tasks include:

  • Develop and execute SOPs, departmental guidelines, and data standards to guarantee database quality control and data management compliance.
  • Develop requirements of edit checks to guarantee high data quality.
  • Find and implement new ways of validating medical databases. Find conflicting fields, unrealistic values, outliers.
  • Improve data quality by unifying, grouping free-text fields. Discover and judge custom comments if the sample should be excluded from further analysis.
  • Indicate problematic records to the clinical team and follow their correction.
  • Create custom reports for other teams, preferably by creating automatic data exports.
  • Improve the way data is exported, stored, and shared within the company.
  • Prepare datasets for further analysis and machine learning.
  • Keep close contact with both the Data Science and the Clinical teams, explore and understand the needs, help fluent data flow.

Required attributes:

  • Data manager/analyst experience;
  • Relevant qualifications in similar fields (preferably in IT);
  • Data tables – an understanding of data tables, basic knowledge of operations on tables (SQL);
  • Language knowledge - fluency in English including technical terms. Hungarian and German are a plus;
  • Interpersonal skills - proactive, enthusiastic team player;

A strong plus if you:

  • Computer science background;
  • Master’s level degree in life sciences/medical field;
  • Feel comfortable with Python programming language, and pandas-based data handling – or equivalent;
  • Have ever worked with Redcap or similar EDC system.

We offer:

  • A broad range of activities in a dynamically evolving second-to-none endeavor and professional environment;
  • Long term opportunity with highly qualified and motivated professionals;
  • Cafeteria package;
  • The location of the position is Budapest.

We are looking forward to receiving your application attaching your motivation letter and CV in English via email to Eszter Márton-Szűcs, our HR Associate (hr@mukkozpont.hu).

2022. Április 7.

Postdoctoral Physicist (m/f/d) with Background in Nonlinear Optics
Ultrafast Field-resolved Infrared Spectroscopy for Biosensing

Location of workplace: Garching, Germany.

In a joint effort, the Center for Molecular Fingerprinting Research (CMF), the Ludwig-Maximilians University Munich and the Max-Planck Institute for Quantum Optics combine cutting-edge femtosecond laser technologies [1-3] with novel molecular fingerprinting techniques [4,5] to advance a new type of mid-infrared spectroscopy on the electric-field level. The novel systems are developed and utilized by a highly interdisciplinary team of physicists, data scientists, biologists and clinical personal to identify, via minuscule variations in the infrared response, medical conditions such as cancer in body liquid samples.

The successful candidate will join the attoworld in Garching, Germany (www.attoworld.de) , to develop next-generation instruments based on bright, coherent, broadband mid-Infrared sources and field-resolved detection. The goal for this position is to further develop coherent field-resolved infrared metrology with multi-octave spectral coverage and unprecedented detection sensitivity, based on a new laser platform. The duration of the position is initially 2 years, with the possibility of extension.

Task:

  • Development of super-octave mid-infrared pulse generation and field-resolved infrared detection.
  • Nonlinear optical simulations.
  • Reaching unprecedented spectral bandwidth and sensitivity with coherent mid-IR detection.
  • Application of the developed instrument in physical and bio-medical experiments.
  • Presentation and publication of scientific output.

Qualifications and Skills:

  • Excellent PhD in physics or a related discipline.
  • Experience with ultrafast lasers and nonlinear optics.
  • Ideally, experience with infrared and/or nonlinear spectroscopies.
  • Strong self-motivation and the ability to solve problems independently.
  • Interest in interdisciplinary work with interface to biomedical applications.
  • Good command of the English language.

We offer:

  • Become part of the attoworld - a team of outstanding experts in ultrafast laser development, attosecond physics, ultrasensitive metrology and advanced multilayer coatings.
  • Access to the latest technologies, state-of-the-art laboratories and equipment.
  • Excellent research and working conditions.
  • Supportive, highly motivated, and multi-disciplinary team.
  • Pleasant working atmosphere with many learning opportunities.
  • Open-minded, inspiring, dynamic and international atmosphere.
  • Personal and professional training programmes.

Please send a brief cover letter explaining your interest in the position, your CV and the contact information of two references to Dr. Alexander Weigel (weigel@mukkozpont.hu).

[1] J. Zhang et al., Light Sci. Appl. 7, 17180 (2018).
[2] Q. Wang et al., Opt. Letters 44, 2566 (2019).
[3] N. Nagl et al., Opt. Letters 44, 2390 (2019).
[4] I. Pupeza et al., Nature Photon. 9, 721 (2015).
[5] I. Pupeza et al., Nature 577, 52 (2020).

2022. Április 7.

Systems Engineer (f/m/o)

Location of workplace: Garching, Germany.

The research Center for Molecular Fingerprinting (CMF) develops in collaboration with Ludwig Maximillian University of Munich (LMU) and the Max-Planck-Institute of Quantum Optics (MPQ) cutting-edge femtosecond-attosecond laser technologies [1-5] for a novel cross-molecular detection of changes in the molecular composition of biological systems: infrared electric-field molecular fingerprinting [6]. The novel systems are utilized by a highly interdisciplinary team of physicists, data scientists, biologists and clinical personal to identify, via minuscule variations in the infrared response, diseases such as cancer in body liquid samples (https://www.lasers4life.de/).

The successful candidate will work, together with scientists and technicians from CMF and LMU at the Laboratory for Extreme Photonics (LEX www.lex-photonics.de) on the research campus Garching, north of Munich, on next-generation instruments based on bright, coherent, broadband mid-infrared sources and field-resolved detection. The goal for this position is to transform the latest research results into a technically mature and reliable laser-based measurement system with unprecedented performance with a special focus on automation, diagnostic, and data acquisition.

Task:

  • Transforming the newly developed laser (research) instruments into a reliable tool for spectroscopy;
  • Automation of procedures e.g. switch on/off;
  • Integration of diagnostic devices and sensors to build a GUI to control/log the instrument parameters.

Qualifications and Skills:

  • Excellent Master’s degree or higher in computer sciences or a related technical discipline;
  • Experience with hardware programming and system/instrument building;
  • Strong self-motivation and the ability to solve problems independently;
  • Ideally, experience with laser systems;
  • Ideally, experience with optical systems and sensors;Interest in interdisciplinary work with the interface to bio-medical applications;
  • Good command of the English language, German/Hungarian language skills are advantageous.

We offer:

  • Access to the latest optical technologies and state-of-the-art laboratories;
  • Excellent research and working conditions;
  • Supportive, highly motivated, and multi-disciplinary team;
  • Pleasant working atmosphere with many learning opportunities;
  • Open-minded, inspiring, dynamic and international atmosphere, scientific flair;
  • Pleasant working atmosphere with many learning opportunities;
  • Competitive salary similar to German public service pay scale;
  • Personal and professional training programmes.

Please send a brief cover letter explaining your interest in the position, your CV and contact information of two references to Eszter Márton-Szűcs, as the HR associate (hr@mukkozpont.hu).

[1] J. Zhang et al., Light Sci. Appl. 7, 17180 (2018).
[2] Q. Wang et al., Opt. Letters 44, 2566 (2019).
[3] N. Nagl et al., Opt. Letters 44, 2390 (2019).
[4] S. Sederberg et al., Nature Commun. 2, 430 (2020)
[5] I. Pupeza et al., Nature Photon. 9, 721 (2015).
[6] I. Pupeza et al., Nature 577, 52 (2020).

2022. Április 7.

Lab Automation Engineer / Lab Automation Specialist (f/m/o)

Location of workplace: Garching, Germany.

The research Center for Molecular Fingerprinting (CMF) develops in collaboration with Ludwig Maximillian University of Munich (LMU) and the Max-Planck-Institute of Quantum Optics (MPQ) cutting-edge femtosecond laser technologies with novel molecular fingerprinting techniques to advance a new type of mid-infrared spectroscopy on the electric-field level. The novel systems are utilized by a highly interdisciplinary team of physicists, data scientists, biologists and clinical personnel to identify, via minuscule variations in the infrared response, diseases such as cancer in body liquid samples (https://www.lasers4life.de/).

The successful candidate will work, together with scientists and technicians from CMF and LMU at the Laboratory for Extreme Photonics www.attoworld.de ) on the research campus Garching, north of Munich, on the establishment of broadband mid-Infrared sources spectrometers with spectrometers with broadband field-resolved detection.

The goal for this position is to integrate and automatize microfluidic chip and automated sample delivery into a spectrometer measurement system. A special focus lies within with reproducibility and control of such system with the special focus on automation, diagnostic, and data acquisition.

Task:

  • Transforming the newly developed laser spectrometer along with sample delivery unit into a reliable tool for spectroscopy;
  • Automation of procedures - sustaining and developing technical knowledge of automation hardware and software related to biomolecular techniques;
  • Integration of diagnostic devices and sensors to build a GUI to control/log the instrument parameters.

Qualifications and Skills:

  • Master’s degree or higher in computer sciences or a related technical discipline is prerequisite;
  • Several years of work experience with scripting and/or a programming language preferably Python, C, or C++ is required;
  • Hands-on experience with automation software and hardware is required, and experience in automated liquid handling devices and robots is advantageous;
  • Experience with NI LabVIEW software with is advantageous;
  • We expect strong self-motivation and the ability to solve problems independently, along with the ability to learn and adapt to new workflows and concepts;
  • Ideally, the candidate shall have experience with optical systems and sensors;
  • Excellent command of the English language is required.

We offer:

  • Access to the latest optical technologies and state-of-the-art laboratories;
  • Excellent research and working conditions;
  • Supportive, highly motivated, and multi-disciplinary team;
  • Pleasant working atmosphere with many learning opportunities;
  • Open-minded, inspiring, dynamic and international atmosphere, scientific flair;
  • Pleasant working atmosphere with many learning opportunities;
  • Competitive salary similar to German public service pay scale;
  • Personal and professional training programmes.

Deadline for applying
Screening of applications will begin as soon as possible. The position will be open until it is filled.

We are looking forward to receiving your application to Eszter Márton-Szűcs, our HR Associate (hr@mukkozpont.hu) including the following documents:

  • An English cover letter and detailed curriculum vitae;
  • Supporting material such as contact to professional references.

Elérhetőségek

Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ
Nonprofit Kft.

1093 Budapest, Czuczor utca 2-10. 2. emelet
Telefon: +36 30 016 7102
Elektronikus levélcím: info@mukkozpont.hu